Összes oldalmegjelenítés

2011. január 3., hétfő

Ünnepek

Sziasztok!

Remélem, hogy mindenkinek jól teltek az ünnepek. Boldog Új Évet Kívánunk mindenkinek, és jó iskola kezdést. Szerintem a karácsonyi lapunk, erre az évre véget ért, de ne keseredjetek el, mert jövőre sem fogunk csalódást okozni!

Mégegyszer B.Ú.É.K!!!!


Üdvözlettel: a szerkeztőség

2010. november 24., szerda

Mariah Carey-All I want for Christmas is you

http://www.youtube.com/watch?v=MDp4uCWm9_s

Advent

Sziasztok!

Ezt szót, hogy "advent" bizonyára már mindenki ismeri. Az advent karácsony előtt négy héttel kezdődik, és december 24.-én van vége. Az advent szó jelentése "eljövetel".

Sok szokással ünnepeljük az adventet is, és ezekkel a szokáskkal arra is gondolunk, hogy mindjárt itt van a karácsony.
Mint ahogy említettem szokások.
Egyik legismertebb talán a böjtölés időszaka. A böjtölés szokása a 20.század közepén indult el. Ilyenkor az emberek nem esznek semmiféle húst. 

Másik szokásunk az adventi koszorú készítése. Az adventi koszorú készítés a 19.-20.század óta jellemzőbb az emberekre. A koszorú egy fenyőágból készített kör alakú dísz, amelyet 4 gyertyával szokás díszíteni. A legelső koszórún a gyertyák 1 rózsaszín kivételével, mindegyik lila színű volt.

A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal egyet. És ez azt jelenti, hogy Szent Estére mind a négy gyertya ég. Az adventi koszorún lévő gyertyák a hitet, reményt, az örömöt és a szeretet szimbolizálják.


Van még egy elég híres adventi szokásunk, méghozzá ezt a gyerekek kedvelik jobban. Én magam is szeretem az adventnek ezt az időszakát. Tehát az adventi naptárról lenne szó.
Az ötlelt 1900 körül egy német édesanyához fűződik, akinek kisfia, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért meglepő és érdekes játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény kartonlapot 24 részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét és megengedte gyermekének, hogy minden este megegyen egyet-egyet közülük. 
Mikor a kisfiú felnőtt visszaemlékezett, hogy édesanyja milyen meglepetéssel lepte meg és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkeztett amelyen 24 ablakocska mögött egy-egy darab csokoládé vagy cukorka rejtőzött, de ezt csak akkor lehetett megnézni ha már kinyitottad az aznapi ablakocskádat.

Szerencsére (és most minden gyermek nevében mondom), hogy ez a szokás a mainapig megmaradt.

Élvezzétek az adventet és készüljetek fel a karácsonyra!


Újdonság

Üdvözlök Mindenkit!

Én lettem ennek a részlegnek az új főszerkesztője. Remélem nem fogok senkinek csalódást okozni és élvezni fogjátok a honlapot továbbra is!

2010. november 5., péntek

Karácsonyi puding

Így karácsony környékén mindig marad egy csomó tojássárgája csupaszon. Ilyenkor vagy fánk készül, vagy valami ehhez hasonló. :-)
Itt nálunk, Frankfurtban, a karácsonyi piacon vagy éttermekben gyakran találkozhatunk vele. Igazi karácsonyi hangulatot varázsol.

hozzávalók 6 főre 

  • 1 l száraz vörösbor
  • 1 l narancslé
  • 250 g kristálycukor
  • 8 tojássárgája
  • 0,5 - 1 dl rum (ízlés szerint)
  • 1 tk fahéj
  • 1 tk szegfűszeg
  • 1/2 csillagánizs

 elkészítés 

  1. A tojássárgákat vízfürdő felett egy tálban a cukorral habosra keverjük. Legyünk óvatosak, ne legyen túl forró a víz, épp csak gyöngyözzön. Dolgozzunk kézi robotgéppel.
  2. Pár perc után, amikor már szépen krémesedik, adjunk hozzá apránként egy kis vörösbort, amíg kicsit le nem hűl.
  3. Ekkor öntsük át az egészet egy olyan edénybe, amiben összefőzhetjük az egészet. Adjuk hozzá az összes vörösbort, narancslevet, rumot és a fűszereket.
  4. Főzzük 4-5 percig lassú tűzön, óvatosan. Közben folyamatosan keverjük a robotgéppel.
  5. Kész. Szedjük poharakba, és fogyasszuk mosolyogva. :-)
  6. Akik erősebben szeretik érezni a fűszereket, főzzék fel előtte a vörösbort forralt bornak, majd ezután adják a tojásos keverékhez.
Ha még éhes vagy további recepteket itt találsz

2010. október 24., vasárnap

A karácsonyfa

Karácsonyfa a neve a karácsony ünnepére állított, feldíszített fenyőféléknek (lucfenyő, ezüstfenyő, normandfenyő (kaukázusi jegenyefenyő) stb.) A karácsonyfa-állítás szokása Skandináviából származik, a harmincéves háború (1618-1648) idején jutott el Németországba, a svédek európai hadjáratai során. Később német közvetítéssel terjedt el Európa többi országában, így Magyarországon is. Ma már világszerte állítanak karácsonyfát.

A fenyők tisztelete már az ókori germán népeknél fellelhető, akik hittek abban, hogy az örökzöldek távol tartják a téli sötétben felbukkanó alvilági lényeket. A középkori szokás szerint egy fiatal fát vágtak ki, ez az ifjú élet feláldozását jelképezte, hasonlóan Jézushoz, aki szintén fiatalon áldozta fel életét. Sok legenda kötődik a karácsonyfához, például Luther Márton állított gyermekének először karácsonyfát. Az első feljegyzés karácsonyfáról Sebastian Brant német írótól származik, Strasbourgból a 15. század végén. Ekkoriban almával, ostyával díszítették A gyertyás karácsonyfát elsőként 1660-as évekre emlékezve Lisolette pfalzi grófnő említette 1708-ban írt levelében. Bécsben az első karácsonyfát a Berlinből áttelepült Arnstein bankárcsalád házában állították 1814-ben, ami akkoriban olyan furcsa volt, hogy még a titkosrendőrség is jelentést készített róla.

Kezdetben édességeket, gyümölcsöket aggattak rá, a speciálisan erre a célra készített díszek később jelentek meg. Napjainkban egyre gyakoribb a környezetkímélőbb műfenyők, élő fenyők és fenyőágak használata.

By: Wikipédia